(A KözG blog és rovat célja a közbeszédben szereplő közgazdaságtani fogalmak, folyamatok minél érthetőbb leírása ismeretterjesztő céllal)
Mi a pénz?
A pénz egy meghatározott értékkel rendelkező tárgy, ami csereeszközként jelenik meg a kereskedelemben. Több formája létezik vagy létezett. Régebben ezek árupénzek voltak pl. só. Ezután jöttek a pénzhelyettesítők, mint a nemesfém pénzek és az aranytartalékkal rendelkező pénzek. Most viszont már az ún. rendeleti pénz van forgalomban (fiat), aminek lényege, hogy az értékét a jegybank/központi bank garantálja.
Valuta, deviza
Mindkettő fogalmat gyakran halljuk a híradásokban, azonban fontos, hogy ne keverjük össze a kettőt. A valuta valamely más ország fizetőeszközének a fizikai megjelenési formáját jelenti, azaz a bankjegyet és az érméket. A deviza pedig a valutára szóló követelést jelenti (azaz, nem közvetlen fizikai forma). Deviza, ha a számlánkon van euró, dollár, de deviza még a csekk, a váltó, a hitellevél amennyiben valutára szól.
Árfolyamgyengülés, erősödés
Gyakran halljuk a hírekben, hogy bezuhant a forint vagy éppen erősödött. De mi van ezek mögött? Ha megnézzük a forint-euro grafikont akkor, ha felfelé megy a vonal gyengül a forint egyre több forint ér egységnyi eurót, ha lefelé, akkor egyre kevesebb forint ér egységnyi eurót.
(Forrás: google.hu)
De mitől függ az árfolyam? Általában attól, hogy mennyire bíznak meg a befektetők, hitelezők az adott ország gazdasági teljesítőképességében. (Rövidtávon politikai események is befolyással vannak) Emellett hatással van a kereslet és kínálat is, hiszen minél többen szeretnének dollárt venni, annál többet ér. A kereslet-kínálatra legnagyobb hatással az import-export tevékenységet végző cégek és a nagy befektető cégek tevékenysége.
Mi az infláció és mi okozza?
A hivatalos definíció: az árszínvonal tartós emelkedése, a pénz vásárlóerejének a romlása. Érthetőbben: a pénz elértéktelenedése.
Számos oka lehet: ha a kész termékek ára nő az előállításhoz szükséges nyersanyagok ára is emelkedik. Például: nő a kenyér ára, ha a gabonát drágábban adják, mert egy nagy sáskajárás miatt a termény nagy része megsemmisült vagy megnőtt a videókártyák iránti kereslet, mert lehet vele kriptovalutát bányászni, de nem növelték a gyártók a termelést, azaz ugyanannyi termékért több vásárló versenyzik.
Van természetes mérete az inflációnak, ami különösebben nincs hatással az emberekre, nem nagyon érzik meg. Ez általában 2-3% között van. Ennek az oka, hogy nincs aranyfedezet a pénz mögött és folyamatosan változik a pénzmennyiség, a pénz forgási sebessége is és a gazdaság méretbeli növekedése is hat rá.
Kapcsolat a kettő között
Képzeljük el, hogy az országunkban nincsenek búzaföldek, viszont malmok igen. Ebben az esetben valamely szomszédos országból vesznek búzát és ebből készül a liszt. Ha a belföldi pénz gyengébb, mint az a valuta, ahonnan a búzát veszik, akkor az többe kerül a malomnak, a pékségnek és végül nekem is, mint kenyérevőnek. Ebben az esetben a pénzromlása beleépül a fogyasztói árakba, azaz gerjeszti az inflációt.
(Forrás: saját szerkesztés)
Azaz, találkozhatunk az inflációban a gyenge pénz hatásaival (de nem csak azt tartalmazza), de ha mi magunk szeretnénk külföldön vásárolni és pénzt váltunk ott is találkozhatunk vele.
Hogyan hat az átlagemberre a két folyamat?
Általánosságban elmondható, hogy a magas infláció és a pénzromlás is negatívan hat az átlagemberre, mivel így vagy úgy, de többet kell fizetnie. Egyes esetekben pozitívan is hathat, többek között, ha alacsony fix kamatozású hitelünk van. Ha van egy 1,99%-os hitel (van ilyen, mégpedig a Diákhitel2 �) és az infláció 3%, akkor sokkal kisebb a kamat, mint amennyit vissza kell fizetni, azaz a hitel mértéke egyre kisebb. De fix törlesztő részletű hitel esetén is hasonló a helyzet. Hiszen ha 10 éve 40 ezer forintot fizettünk és most is annyit, akkor a mostani 40 ezer forint kevesebbet ér, mint 10 éve.
Hogyan hat a cégekre a hazai fizetőeszköz árfolyama?
Attól függ. (Közgazdászok kedvenc mondata) Exportra vagy importra fókuszálnak. Ha kivitelre termelnek, akkor jól járnak vele, hiszen az ott eladott termékért kapott eurót egyre több forintra tudják váltani. Ha importra, akkor az itt megkapott forintért egyre kevesebb terméket kapnak külföldön, csakis az árak emelésével tudják tartani a mennyiséget.
Hogyan hat a befektetésre?
Tegyük föl, hogy a bankban tartott pénzünkért kapunk 5% kamatot (nincs ilyen), az infláció 3%. Ebben az esetben a nominális (névleges, ami papíron szerepel) 5%, a reálkamat (valós, amennyivel tényleg többet ér), viszont csak 2%, hiszen 5%-kal több pénzem lesz, de 3%-ot romlott. A reálkamat sajnos mehet negatívba is, ha magasabb az infláció, mint a hozam.
Mit lehet tenni az infláció ellen?
Átlagemberként olyan befektetést kell keresni, melynek hozama nagyobb, mint az infláció, ennek vannak biztonságosabb és kevésbé biztonságosabb formái (ezekről bővebben máskor). És folyamatosan, legalább akkora fizetésemelést kérni (és meg is kapni), mint amekkora az infláció, de ne feledjük ilyenkor csak ugyanannyi marad a fizetésünk és nem nő. Szeretnek ezzel trükközni a munkáltatók.
Jegybankként (Magyarországon ez az MNB) növelni lehet a jegybanki alapkamatot és/vagy csökkenteni a pénzmennyiséget (ha valamiből kevesebb van az többet ér). Az alapkamat -jelenleg 2022.04.06. 4,40%- az a kamat, amit a Magyar Nemzeti Bank fizet a kereskedelmi bankoknak a nála elhelyezett kéthetes lejáratú kötvények után. A bankok emiatt ott helyezik el a pénzt, ahelyett, hogy kiadnák hitelbe vagy magasabb kamatú hiteleket adnak ki, ezáltal csökken a gazdaságban a pénzmennyiség. Ezek a monetáris politika eszközei.
(Figyelmeztetés: A fentebb olvasható anyag célja az érthető ismeretterjesztés laikusok számára. Szakmai szempontból ennek megfelelően pontos. Ezen információk nem minősülnek befektetési tanácsadásnak, sem pénzügyi szolgáltatásnak.)
Források:
https://www.ecb.europa.eu/ecb/educational/explainers/tell-me-more/html/what_is_money.hu.html
https://elemzeskozpont.hu/inflacio-es-az-ertektelen-penz-befektetes-lathatatlan-ellensege
https://www.mnb.hu/letoltes/mnb-oktatasi-fuzetek-7-devizapiac-1116-vegleges.pdf
https://hu.wikipedia.org/wiki/P%C3%A9nz
https://www.mnb.hu/Jegybanki_alapkamat_alakulasa
https://www.ecb.europa.eu/ecb/educational/hicp/html/index.hu.html
Dr. Nagy Benedek SZTE GTK Makroökonómia előadás 2021/22 II.félév
https://biztosdontes.hu/arfolyam
https://bank360.hu/blog/jegybanki-alapkamat